Látnivalók

Városháza

Sokak szerint az ország egyik legszebb városközpontja Kecskeméten látható. A városháza 1896-ban készült el, szecessziós stílusban Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. Dísztermét Székely Bertalan történelmi témájú falfestményei díszítik. A díszterem teljes berendezése eredeti. Az 1200 kg súlyú aranyozott bronz csillárnak — mely 5 m magas és 3 m széles — 63 égője van, amely az egykori Magyarország közigazgatási megyéinek számát szimbolizálja.

A városháza előtt áll Kecskemét híres szülöttének, a drámaíró Katona Józsefnek emelt kőtömb, mely arra emlékeztet, hogy ezen a helyen halt meg a Bánk bán szerzője.

Nagytemplom

A főtér meghatározó épülete az 1774-1806 között épült Nagytemplom építési ideje azért nyúlt hosszúra, mert a tornyát tűz és földrengés pusztította. Ez az Alföld legnagyobb copf stílusban épült székesegyháza, harangja 2400 kg súlyú, 74 méter magas tornyába 94 lépcsőn vezet az út. A torony időszakosan látogatható, ahonnan elénk tárul a város teljes képe

Ferences templom

A városházával szemben látható Kecskemét legrégibb építészeti emléke, a Ferences templom, mely már a 14. században állt. Többször átalakították és bővítették. A templom melletti romkert valaha temető volt. A templomhoz kapcsolódó kolostort a ferencesek építették, ma a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetnek ad otthont.

Református templom

Közvetlenül a Ferencesek temploma mellett áll a Református templom. Alföld szerte az egyetlen olyan templom, amely hódoltsági területen épülhetett a török uralom idején. Az 1684-ben felszentelt épület a gótika emlékeit nyomokban őrzi. Tűzvészek, pusztító szélviharok miatt többször átépítették, ami a különböző stílusok keveredését eredményezte.

Katona József Színház

Száz évvel ezelőtt, 1886-ban az eladott Helvécia puszta árából építették. Fellner és Hellmer tervei alapján készült, a budapesti Vígszínház kicsinyített mása. Az eklektikus jellegű épület belső berendezése is gyönyörű, számos film díszletéül szolgált. A színház épülete előtt magasodik a Szentháromság szobor, melyet az 1739-40-es pestisjárványt túlélők fogadalmi emlékként állíttattak. Számos hazai és külföldi film helyszínéül szolgált.

Újkollégium

A várkastélyszerű, erdélyi népi építkezésre utaló épületegyüttes 1911-13 között épült Mende Valér tervei alapján. Falai között található a református egyházközösség és a Kecskeméti Református Kollégium Általános Iskolája és Gimnáziuma.

Cifrapalota

Az utca másik oldalán álló Cifrapalota egykor üzletnek, lakásoknak és kereskedelmi kaszinónak adott helyet. Különlegességre törekvő szecessziós stílusa miatt kapta találó elnevezését. 1902-ben készült Márkus Géza tervei alapján. Az egykori lakóházban ma a Kecskeméti Képár található. Színes tetőcserepei és mázas homlokzati díszei a pécsi Zsolnay gyárban készültek.

Tudomány és Technika Háza

A Cifrapalotával szemben a Rákóczi út sarkán emelkedik a magasba a Tudomány és Technika Háza. Az eredetileg zsinagógának készült 55 m magas perzsa kupolájú épületet Kerényi József tervei alapján újították fel. Itt őrzik Michelangelo 15 szobrának hiteles gipszmásolatát is.

Piarista templom és gimnázium

Az épületegyüttes nagy részét a város egykori földesurának, gróf Koháry Istvánnak adományából építette az 1715-ben itt letelepült tanítórend. Az épületcsoport legértékesebb részének, a Mayerhof András tervezte piarista templomnak 1729-ben tették le az alapkövét. A gimnázium előtt néhány évvel ezelőtt állították fel Koháry gróf emlékszobrát.