Csillagszemű tábor

1993-ban rendezték az első Csillagszemű tábort, melynek ötlete Farkas Gábor néhai feleségének, Andreának a nevéhez kötődik. Gyakorló óvópedagógusként vetette fel, hogy jó lenne a találkozó idejére meghívni néhány, a határon túl élő magyar óvónőt, akiknek önálló szakmai programot állítanának össze. Az elképzelés egybecsengett az Európa Jövője Egyesület szándékaival, hiszen a kezdetetektől fontosnak tartották a határon túli magyarság bevonását a gyermektalálkozókba.

Már az első tábor olyan jól sikerült, hogy azóta is mindig megrendezik, ma már minden tábor egy-egy konkrét szakmai kérdés körül csoportosul.

A Csillagszemű tábor három szervezője a három Mária: Lángné Nagy Mária, az Erdei Ferenc Művelődési Központ munkatársa, Molnár Józsefné, az Árpádvárosi óvoda vezetője és Váczi Mária a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely munkatársa. Délelőttönként az Árpádvárosi óvodában gyakorlati tapasztalatokat szereznek az óvónők, míg délutánonként a Szórakaténuszban kézműves foglalkozásokon ismerkednek többek között a nemezeléssel, batikolással. A program érdekessége, hogy Magyarországon ez az egyetlen játékmúzeum és műhely, ahol színvonalas és érdekes kiállítás keretében ismerkedhet meg a látogató a játékok történetével. A múzeum egyben valódi műhely is, kicsik és nagyok különböző foglalkozásokon sajátíthatják el, hogyan lehet természetes anyagokból játékokat készíteni. A Csillagszemű tábor programjának kialakításában a szakmai hátteret a Kecskeméti Főiskola biztosítja. Természetesen az óvónők is részt vesznek a pusztai vigadalomban — számukra is élmény a sétakocsikázás, a lovasbemutató — és a szombati a piknik napon. A Csillagszemű tábor a hagyományoknak megfelelően a találkozó utolsó napján, vasárnap zárja be kapuit az Árpádvárosi óvodában. Mint egy igazi, nagy család, úgy búcsúznak egymástól meghatottan az óvónők. S valóban egyre inkább egy nagy családot alkotnak, hiszen van köztük olyan óvónő, akinek kollégája például a Kecskeméti Főiskolán szerzett diplomát, míg mások a találkozó apropóján hívják fel a figyelmet otthon arra, milyen remek képzési lehetőség adott Kecskeméten. Így válik egyre nagyobbá és összetartóbbá a határon túli óvónők csapata, ahová elsősorban Erdélyből, a Felvidékről, a Vajdaságból érkeznek óvónők. S akiknek munkáját a későbbiekben is folyamatosan figyelemmel kísérik a Csillagszeműek.